A tigris (Panthera tigris) a macskafélék családba tartozó ragadozó, a nagymacskák egyike. Valamennyi alfaja veszélyeztetett.
A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek, ám főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni.A nagymacskák közül csak a jaguárok, halászmacskák és a tigrisek számítanak jó úszónak, és a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak.
Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és hatalmas, akár 8-10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényével is átfedhet. Területük határát állandóan jelölik jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal. Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg.
A tigris fő táplálékát a nagypatások képezik, szarvasok, antilopok, vaddisznók, bivalyok, de akár a fiatal elefántot vagy orrszarvút, sőt alkalmanként medvéket, leopárdokat és krokodilokat is zsákmányolnak. Emellett azonban a kistestű fajok, mint pl. madarak, rágcsálók, békák és halak számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg. Általában nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vadászat után azonban egyszerre akár 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10-20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel.
A tigriseknek nincs kitüntetett szaporodási időszakuk, bár az északabbi területeken élők többnyire csak télen párzanak, így tavasszal jönnek világra az utódaik. A kölykök 3 hónapos korukig szopnak, szilárd táplálékot már a második hónaptól kezdve fogyasztanak, de csak másfél éves korukban válnak önállóvá. A nőstény egyedül neveli utódait, akik féléves koruktól követik anyjukat a vadászatok során is, azonban általában 2-3 éves koruk között hagyják el végleg a szülőterületüket. Az ivarérettségüket 3-4 éves korukban érik el. Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a 10 évet, fogságban azonban 20 évnél is tovább élhetnek.
Habár egy évszázaddal ezelőtt még mintegy 100.000 tigris élt szerte Ázsiában, mára a szabad természetben élő állományukat legföljebb 7.000 példányra becsülik, korábbi elterjedési területének pedig már csak 7%-án fordul elő. Nyolc alfajából három már ki is halt: a bali tigris az 1940-es években, a kaszpi tigris az 1970-es években, a jávai tigris pedig az 1980-as években tűnt el végleg a Földről.
Öt élő alfajából három kritikusan veszélyeztetett: a szibériai tigris, a szumátrai tigris és a dél-kínai tigris. A másik két alfaj (bengáli és indokinai tigrisek)helyzete sem sokkal jobb.
V a d v i l á g, - L e o p á r d
Néhány évszázaddal az emberi beavatkozások előtt,a leopárdok voltak a házimacskán kívül az összes macskaféle közül a legelterjedtebbek: egész Afrikában (a Szahara sivatag kivételével), illetve Kis-Ázsia területein megtalálhatók voltak. A házimacskákhoz hasonlóan, a leopárdok gyakran vadásznak éjjel, vagy alkonyatkor, illetve pirkadatkor. Becserkészik a prédát, mielőtt futnának néhány métert, hogy elkapják azt. Leggyakrabban fojtással ölnek, addig szorítják az állat torkát, míg meg nem fullad, ám a kisebb állatoknak el is törhetik a nyakát. A leopárdok zsákmányukat felviszik a fára, hogy az oroszlánok és hiénák ne tudják elvenni.
Megfigyelték, hogy testsúlyuknak akár a háromszorosát is képesek felcipelni a fára, mely szemlélteti a bennük rejlő hatalmas erőt és energiát. Alkalmazkodó vadászok lévén a leopárdok, ha alkalmas zsákmányt találnak nappal vagy éjjel bármikor vadászatba lendülnek. Gyakran naponta többször is ölnek, mely esetben az első zsákmány elrejtésekor már a következő áldozatot vizslatják.
A Közel-Keleten, Indiában, Pakisztánban, Kínában, Szibériában, Délkelet-Ázsia nagyrészén és Jáván, illetve Srí Lankán még mindig megtalálhatók.
A leopárd a nagyragadozókhoz képest meglepően jól fenn tudott maradni.
Körülbelül 500 000 leopárd él világszerte. Ám a legtöbb nagymacskához hasonlóan a leopárdot is egyre inkább fenyegeti élőhelyeinek eltűnése és egyre gyakrabban kerül szembe vadászokkal.
Óvatosságuk és rejtett életmódjuknak köszönhetően, még az emberi létesítmények közelében is észrevételenek tudnak maradni. A leopárdnak, tulajdonságai ellenére, nincs esélye az erdőirtókkal és a vadorzókkal szemben, és számos alfaj fennmaradása veszélybe került, nevezetesen az amur, anatóliai, berber, észak-kínai és perzsa leopárdé.
észak-kinai leopárd
afrikai leopárd
perzsa leopárd
sri lankai leopárd
király leopárd
amúr leopárd
V a d v i l á g, - O r o s z l á n
Az oroszlán az egyik legnagyobb termetű macskaféle ragadozó. Jellemző rá az ivari dimorfizmus, amely a testméretben is megmutatkozik: hímek jóval nagyobbak lehetnek, mint a nőstények. Testhossza 140-250 cm, melyhez 60-100 cm-es farok kapcsolódik. Marmagassága 110-120 cm lehet. A hímek testsúlya 150-250 kg (az eddigi legnehezebb oroszlán 272 kg volt), a nőstényeké 120-185 kg. Szőrzete többnyire világos barnás színezetű, farka végén, valamint esetenként a mellső végtag könyökén sötétebb, barna vagy fekete bojttal. A hímek arcát sörény keretezi, melynek színezete változatos lehet: az egészen világos sárgásbarnától a csaknem feketéig változhat; a sörény színe egyébként a kor előrehaladtával is sötétedhet. A kölykök szőrzetén (főleg a hason és a lábon) sötétebb foltok figyelhetők meg, amelyek mintegy 3 hónapos korukban tűnnek el, bár egyes egyedeknél - nagyrészt nőstényeknél - ez részben kifejletten is megmaradhat. Az indiai oroszlánok némileg kisebbek az afrikaiaktól.
Afrikában az oroszlánok a Szaharától délre csaknem mindenhol megtalálhatóak, a sivatagok és az esőerdők kivételével. Félsivatagos területeken, szavannákon, bozótos és erdős élőhelyeken egyaránt előfordulnak. De a magas hegyvidéki területeken is otthon érzik magukat: Etiópiában több mint 4000 méteres magasságban is megtalálhatóak. Egykor Észak-Afrikában, Ázsia nyugati területein, sőt a Balkánon is gyakori volt. Ázsiában mára csupán Északnyugat-Indiában, a Gir Forest természetvédelmi területén maradt fent egy kis populációja, ahol erdős-bozótos területeken fordul elő.
Az oroszlán alfaji felosztásáról megoszlanak a vélemények. Az ázsiai alfaj különállása egyértelmű, az afrikai populációk felosztása azonban már kevésbé.
Az oroszlán az egyetlen társas életmódú macskaféle. Többnyire falkákban él, melynek élén egy erőteljes hím áll, aki általában egymással rokon nőstényekkel, valamint kölykeikkel él együtt. Előfordul, hogy egy ilyen csoport élén két, három, vagy akár négy hím is áll. Ilyen esetben a hímek mindig testvérek. A csapat territóriumának nagysága egyrészt a csoportmérettől, valamint a területen élő zsákmányállatok mennyiségétől függ: 20-400 négyzetkilométer lehet; egy-egy csoport 2-40 egyedből állhat. A nőstények gyakran egész életüket abban a csapatban élik, ahol a világra jöttek, a hímeknek azonban mindig menniük kell. A fiatal hímek gyakran agglegénycsapatokat alkotnak.
Az oroszlánok ragadozók. A csoportokban a nőstények feladata a vadászat. A zsákmányállataik között elsősorban a területükön élő nagypatások szerepelnek: zebrák, antilopok, de akár kafferbivalyokat vagy fiatal zsiráfokat is elejthetnek. Ha hosszabb ideig nem tudnak nagyobb prédát zsákmányolni, akkor megeszik a dögöt is, valamint madarakat, hüllőket, kétéltűeket, halakat vagy éppen a strucctojást.
A kifejlett oroszlánoknak nincs természetes ellenségük, csak az ember jelent számukra veszélyt. A kölyköket azonban más nagyobb ragadozók megölhetik, sőt, megfigyelték már, amikor foltos hiénák beteg, legyengült felnőtteket ejtettek el.
Piros gombra klikk - nagy türelem - zöld gombra klikk
és indul a video
A nőstények többnyire 2 évente adnak életet kölykeiknek. Nincs kiemelt szaporodási időszakuk, egész évben párosodhatnak (bár többnyire az esős évszakban). 106-112 napos vemhesség után 1-6 (általában 3) kölyök jön a világra. A kölykök mintegy 7 hónapig szopnak; a nőstények 4, a hímek 5 éves korukra válnak ivaréretté. Vadon az ismert legmagasabb élettartam 18 év.
Az idén fehér oroszlánok születtek Afrikában Sydney - Egy ausztrál állatkert fogadta be azt a három fehér oroszlánkölyköt, akik egy dél-afrikai rezervátumban születtek. A kicsik születése két okból is szenzációnak számít. A fehér oroszlán kihalóban lévő faj, szaporodásuk ritkaságszámba megy, és mindössze kétszáz él belőlük a világon. A másik különlegességük, hogy állítólag vadon harminc éve nem született kölyke ennek a ritka fajnak, amelyet a világ legszebb állatai között tartanak számon.
